Kalandozás a kontinenseken makett készítéssel

DOBI ADRIENN

ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

dobiadri444@gmail.com

 

Szerkesztői megjegyzés: Ezzel a cikkel egy új sorozatot indítunk, amiben kisebb, tanulást segítő ötleteket mutatunk be. Az alábbiakban egy olyan módszert osztunk meg, amely többféleképpen beilleszthető az általános iskolások földrajztanulási folyamatába. Az itteni leírás egy az egyben is használható, de tovább is gondolható, és különböző szakmai mélységekben, ábrázolási minőségekben dolgoztatható ki a tanulókkal.

 

Évfolyam: 7. osztály

Idő: kb. 15 perc

Létszám: 25 fő

Tematikai egység: Afrika és Amerika földrajza; Ázsia földrajza;Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza; Európa általános földrajza / A kontinensek földrajzának összefoglalása

Tartalmi kulcsfogalmak: felszínformák, természeti képződmények (pl. gyűrthegység, táblás vidék, rögvidék, esőerdő, belföldi jégtakaró, jéghegy)

Feladat célja: a diákok képesek legyenek meghatározni, hogy melyek a legfontosabb felszínformák egy adott kontinensen, ezeket képesek legyenek elhelyezni a térképen, valamint olyan papírmodelleket (maketteket) készítsenek, amelyek formájukban és színükben hasonlítsanak a valós képződményekre, méretükben pedig érzékeltetik a kontinensen való gyakoriságukat, jellemzőségüket.

Fejlesztendő kompetencia: esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőkészség, matematikai kompetencia, térbeli tájékozódás képessége

Munkaforma: egyéni munka, csoportos (kollaboratív) munka

Eszköz: a Föld körvonalas térképe (A1 méretben), fehér/színes papírok, színes ceruzák/filcek, olló, ragasztó, (hurkapálca)

A Föld körvonalas térképe (forrás) 

Feladatleírás

  1. Az asztalon a Föld térképét látjátok. Az a feladatotok, hogy minden kontinensre (Afrikára, Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, Ausztráliára, Ázsiára, Európára) készítsetek felszínformákat, természeti képződményeket ábrázoló papírmaketteteket (földrészenként összesen 4 darabot) a megadott eszközök segítségével. (Az Antarktiszra csak egy formát kell készíteni.) A kontinensek elosztásához húzzatok egy-egy cédulát, amely tartalmazza annak a földrésznek nevét, amellyel foglalkoznotok kell!
  2. Mindenki csak egy maketten dolgozzon, azokat egyedül készítsétek el! Ugyanakkor az ugyanazon a földrészen dolgozóknak meg kell beszélniük egymással, hogy milyen formákat szeretnének bemutatni, hogy minél változatosabb legyen. A maketteket olyan felszínformákról, természeti képződményekről (pl. hegyek, folyók, növényzet stb.) készítsétek, amelyek meghatározzák az adott kontinens képét! Amennyiben lehetséges, 3D-s maketteket készítsetek (pl. origami-hajtogatással)! Segítségül használhattok internetes képeket, hogy a lehető leghitelesebben ábrázolhassátok a képződményeket!
    Ha az adott forma a földrész nagy részére jellemző, akkor ezt a makett mérete arányosan érzékeltesse!
    A formák legyenek változatosak, maximum 2 képződmény tartozhat ugyanabba a típusba egy kontinensen belül (pl. 2 hegységrendszer szerepelhet a kontinensen, ha mindkettő meghatározó jelentőségű)!
  3. Az elkészült maketteket helyezzétek el a földrésznek arra a részére, ahol azok jellemzők!
    Az elkészült formákat időtállóan ragasszátok a térképre, mert a teremben kitűzzük majd a sikeres munkákat a faliújságra! A képződmények nevét is tüntessétek fel a térképeken!

Elvárandó teljesítmény, megoldás

Egyszerű papírmakettek készítése (példaként Andok, Fekete-tenger, jéghegyek, vulkánok) és azok elhelyezése a térképen jelentőségüknek megfelelő méretben.

Vulkánok papírmakettje (fotó: Dobi Adrienn)
Jéghegyek papírmakettje (fotó: Dobi Adrienn
A makettek térképen elhelyezve (fotó: Dobi Adrienn)

Wanderlust – Tanuljunk érdekesen az iskolapadon túl!

NÉGYESI FANNI1VIDA MÓNIKA2

1ELTE TTK Környezettudományi Centrum – FFI Földrajz szakmódszertani csoport, fanninegyesi@gmail.com

2II. János Pál Iskolaközpont, vidam992@gmail.com

 

Bevezető

Az utóbbi évtizedekben megváltozott az iskolákkal szembeni elvárás. A tényanyag leadása (a korábbi oktatási rendszer irányultságának megfelelő tudásfa-monopólium, vagyis hogy az iskola, a tanár a tudás minden forrása) helyett a társadalmi igények alapján a kreativitást, az önfejlesztést és a készségeket helyezi a középpontba úgy, mint együttműködést, infokommunikációt és a problémamegoldás készségét (Nádasi 2006). A magyarországi iskolák ezen változás terén nagyon le vannak maradva, amit különböző mérések is bizonyít. A 2000. évi PISA felmérésen, ahol a tanulási szokásokat és készségeket térképezték fel, a magyar oktatás a szokásosnál is rosszabbul teljesített (Ostorics 2016). A diákok többsége tanulási formának a memorizálást jelölte meg, ami talán a legkevésbé hatékony tanulási forma, főleg ha a megértés szempontjából nézzük (Csapó 2015, Tóth 2015). Tanárként jól ismerjük azt a jelenséget, hogy a diákok bemagolják a tankönyvi szöveget, jobb esetben fel is tudják mondani, aztán elfelejtik a tananyagot. Erre az ideiglenes tudásra nem lehet építeni, az összefüggések és rendszerek megértése kizárt. A diákok számára tantárgyi aspektusban, eltérő időben megismert lexikális információk és gyakorlatok szintézise szokatlan és a 45 perces kereteken belül ritkán megvalósítható tevékenység (Nahalka 2006). Minden pedagógus felelőssége az adott tantárgyba tartozó ismeretek megértetése és megjegyeztetése mellett, hogy segítse a tantárgyakra lebontott teljes komplex tudás kialakulását a gyerekek fejében, emellett a tanulás megtanulása is. Ebben az összetett folyamatban a tanulók és apedagógusok szimbiózisának, közös munkájának színterén létjogosultsága lehet egy olyan vetélkedőnek, ami differenciáltan kijelölt, egyéni munkán alapuló ismeretelsajátítás ad, olyan módon, hogy a diákok korosztályának megfelelő tudásra, készségekre, illetve életkorukból eredő természetes kíváncsiságra helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a hazánkban elterjedt felfelé tekintő pedagógia csak a tényanyagok elsajátítására koncentrál (Csapó 2015, Nádasi 2006). A tényanyag elsajátítása fontos része a tanulásnak, de csak az adott korosztálynak megfelelően. A felfelé tekintő pedagógia fogalmát viszont abban az esetben használjuk, amikor a tanár előre tekintve már a jövőbeli ismereteket is meg akarja tanítani (Vásárhelyi 2010).

Hazánkban a közoktatás sajátja a permanens időhiány és túlterheltség mellett, hogy a diákok egyes, a mindennapi életből vett, kiemelten fontos komplex témákat tantárgyakra darabolva, gyakran évfolyamonként külön ütemezve tanulnak. Ez a kognitív erők fejlesztését tápláló tananyagelrendezés kaleidoszkópszerű ismerethalmaz, rosszabb esetben káoszt okozhat a diákok fejében, s kiszoríthatja a gyakorlatias, a mindennapi élet színterein kamatoztatható tudást, amit az alternatív és konstruktív pedagógiai irányzatok a fókuszba helyeznek (Falus 2007). Az iskolai élet szerves részét képezik a tanórán kívüli tevékenységek (pl. szakkör, verseny, tábor). Az ezekben való részvétel önkéntes, ez motiváló tényező és így a hatékonysága összemérhetetlen a tantermi aktivitással, élmény értékével diákok és tanárok esetén egyaránt. A résztvevők demokratikusabb jelenléte mentén alakítható a csoportok összetétele, a feladatok időtartama, az alkalmak gyakorisága, az elhangzott témák tárháza is, ezzel a tanulmányi és gazdagító célú programok remekül ötvözhetők. Segítheti az életkornak megfelelő kompetenciák elsajátítását. Az iskola belső világa és a „valóság” között hidat teremtve a korai intézményelhagyás preventív programjába is beilleszthető (Imre 2018). A kortársak véleménye, értékelése és egymásnak kitalált feladatai is jó mozgatórugói a kötetlenebb tanulás folyamatának, ahogy a komplex fejlesztési célok tartománya is. Ezek a tevékenységek különböző célokat szolgálhatnak, így a tantervet meghosszabbító vagy gazdagító és készségfejlesztő tevékenység a legkiemelkedőbb ismérvei. A tanórákon kívüli foglalkozások remek terepet adnak a differenciált és a tanulók igényeihez igazodó odafigyelésre, így a felzárkóztatástól a tehetséggondozáson át az általános tájékozottság növeléséig több szerepet is betölthetnek.

Mindezek alapján egy olyan tanórán kívüli tevékenységet dolgoztunk ki, ami reményeink szerint kapcsolatot teremt a diákok fejében a tananyag és a valóság között, a tanóráknál szabadabb formában fejleszti (korosztályuknak megfelelően) a rendszerben gondolkodást, megteremtve ezzel a kapcsolatot a tantárgyaik között. A vetélkedőnk probléma- és témacentrikus felépítése elsősorban az akadémikus tananyag és az empirikus tanulási módszerek koncentrációjának eszközével segíti, hogy a különböző mélységben tanultakat az adott téma egészeként értsék meg a tanulók, és a mechanikus bevésés helyett a konstruktivista pedagógia szemlélet legyen az irányadó. Ami pedig talán a legfontosabb, hasznos és élvezhető iskolai szabadidős tevékenységet biztosít számukra, ami segít abban, hogy önállóan is olyan programokkal töltsék az idejüket, ami nemcsak érdekes, hanem hasznos is.

Anyag és módszer

A vetélkedő kidolgozását a céljaink megfogalmazásával és az időbeosztással kezdtük 2018 decemberében. Ezután került kidolgozásra a vetélkedő menete. A széles mintát adó kipróbálása a következő tanév szeptemberében történik majd, addigra kidolgozzuk a vetélkedőhöz tartozó feladatbankot. A már kész mintafeladatok példájára, több korosztályra és nehézségre nézve differenciált feladatokat tervezünk összeállítani, lehetőleg úgy, hogy minden diáknak saját feladatsora legyen. Emellett elindítottuk a feladatok kipróbálását a megfelelő korosztályokban tantárgyi keretek között, aminek eddigi eredményeiről a későbbiekben lesz szó.

Eredmények

Tervünk egy iskolai vetélkedő megvalósítása felső tagozattól egészen az érettségiig. A vetélkedő célja, hogy a diákok a tanórán kívüli iskolában töltött időt, illetve szabadidejüket kötetlen formájú tanulásra használják fel. Munkánk komplexen dolgozik természet- és társadalomtudományos témákkal, melyek részletei számos tantárgyban megtalálhatók. A komplex szemlélettel azt szeretnénk elérni, hogy a feladatokon keresztül a diákok összekapcsolják a már meglévő tudásrészleteket és kialakuljon a fejükben egy komplex szemlélet. Ez elhanyagolhatatlan a „való világban” való tájékozódás és érvényesülés szempontjából egyaránt. A vetélkedőre jelentkező diákok önállóan készítik el a korosztályunknak és egyéni ismeret-készség szintjüknek megfelelő feladatokat. A feladatok összeállításánál kiemelt szempont volt a feldolgozott tudás használhatósága, érdekességük és kreativitásuk, emellett a rendszerben gondolkodás gyakoroltatása is. A vetélkedő fél évet ölel fel, amin belül a diákok saját időbeosztásuk szerint dolgoznak. Szeptemberben lehet jelentkezni, amikor is az első feladat a számukra érdekes téma kiválasztása. Ezeket a témákat a mintafeladatokat tartalmazó táblázatban (2. táblázat) olvashatják, későbbiekben bővíthetők. Ezek a témák nem egy-egy tantárgyat jelentenek, sokkal tágabb témaköröket ölelnek fel. A feladatokat december elejéig kell kidolgozni, majd az eredmények a félév zárása előtt kihirdetésre kerülnek.

Az elvégzendő feladatok két részből tevődnek össze: részben kötelező feladatok, részben pedig plusz pontokért elvégezhető, úgynevezett akciók. A feladatok nehézségének meghatározása összetett feladat, mivel sok korosztályt ölel fel a vetélkedő ötödik osztálytól egészen a tizenkettedik osztályig, ezen belül külön lehet differenciálni a diákok egyéni tudása szerint. Nyolc nehézségi csoportot határoztunk meg (1. táblázat), ezen belül a vetélkedőt lebonyolító tanároknak van mozgástere, hiszen ők ismerik a saját diákjaik képességeit. Ez jelentheti a feladatok könnyítését és nehezítését is.

1. táblázat. A feladatok beosztása nehézség szerint

Minden korosztálynak megvannak a sajátosságai, amiket a feladatok kidolgozásánál figyelembe kell venni. Például a kisiskolások az alapkészségek fejlesztésének időszakában járva tanulásuk a tapasztalatszerzésen és a megfigyelésen alapul. Érdeklődésük a körülöttük lévő világra irányul, cselekedeteiket az érzelmek irányítják. Ezzel szemben a serdülők érdeklődésének középpontjában önmaguk vannak. Képesek elvonatkoztatásra és tizenhat éves kor körül már felismerik és megértik a komolyabb összefüggéseket is (Makádi 2005). A pedagógusok problémamegoldó rutinja nagyrészt a tanulási és fegyelmi nehézségekkel küzdőket veszi célba, de szót kell ejtenünk azokról, akiknek kiemelkedő teljesítményét nem tudja kiaknázni egy átlagos óra, s „unalmukban” az óra rendjét, fegyelmét bomlasztják. Számukra is kihívás lehet a program, és javíthatja a pedagógus-tanár kapcsolatot, ha a felületi problémákat kezelő, fegyelem helyreállításához szükséges negatív visszhangok helyett együttműködő szimbiózis alakul ki a saját tanulási ritmusa szerint alkalmazható feladatok megoldásakor. A vetélkedő folyamán nagy szerepe van a tanár-diák kapcsolatnak. Ez jelentheti a feladatok kiosztását, hiszen fontos hogy minden résztvevő a képességeinek megfelelő szintű feladatot kapja, ez pedig a saját tanára tudja meghatározni. Az önálló munkát sokszor segíti egy-egy plusz utasítás is, ami elég ahhoz, hogy tovább lendítse a gondolatmenetet. Ez azért kifejezetten fontos, mert a diákok órán sokszor csak a tényanyag sorolásával találkoznak, a rendszer egészének megértésére nem jut idő. Az első részen, a résztvevő öt feladatot kap egymás után, amelyek mindegyike más feladattípusba tartozik. A feladattípusok feladatai eltérő készségeket fejlesztenek, más módon fejlesztik a diákokat. A következőkben a feladat típusokról olvashatnak röviden.

Írj!

Az első feladat mindenkinél szövegírás. Egyszerűbb feladatoknál egyszerű fogalmazás, leírás vagy bemutatás a megadott témában. Ennél nehezebb, ha vélemény, bírálat, értelmezés az elvárás. A feladat célja, hogy a résztvevők gyakorolják a gondolataink kifejezését írásban, illetve egy összefüggő és érthető szöveg megírását, megfogalmazását.  Sok diák számára még nyolcadik osztály végén is probléma egy fogalmazás megírása. Több tantárgyban – az előírtakkal és elvártakkal szemben – a valóságban sajnos nem is elvárás ez, miközben az iskola után már kifejezetten szükséges. Felsőbb évfolyamokban és az érettségin pedig már elvárás a szövegalkotás.

Értelmezz, magyarázz!

A második feladatban a résztvevők mindig egy képet, térképet, grafikont vagy más típusú ábrát kapnak. A feladat ennek értelmezése. Ez lehet egyszerű értelmezés, amikor csak le kell olvasni a látottakat. Lehet nehezebb feladat is, amikor a leolvasott információk alapján kell összefüggéseket felfedezni az adott témában, illetve lehet szó képsorozatról, ami egy-egy folyamat bemutatását szolgálja. A feladat célja, hogy a tanulók az adott korosztály életkori szintjének megfelelően fejlődjenek az ábrák leolvasásában és értelmezésében.

Mutasd meg!

Ebben a feladatban a tanulók készítik el az ábrákat utasítások vagy szövegrészletek alapján. Ez lehet térkép, grafikon, logó, címer, folyamatábra vagy gondolattérkép. Lehet szó szimbólumról (vagyis az olvasottak egyszerűsítéséről) vagy magyarázó ábráról, amikor az olvasottakat kell ábrába foglalniuk. Ide sorolhatjuk az online szemléltetés lehetőségét is (pl. szófelhő vagy online időszalag készítése). A cél az, hogy a diákok gyakorolják a szövegértést, emellett az ábrák sokszor segíthetik az összefüggések megértését is.

Te csináld!

Ebbe a feladattípusba azok a feladatok tartoznak, ahol a diákoknak mérni, vizsgálódni, modellezni vagy bemutatni kell. Ez lehet egy tanár által vezetett kémiai laborfeladat, önálló mérés és következtetés, egy folyamat vagy képződmény modellezése. Ide tartozhatnak olyan feladatok, ahol a diák mint hírbemondó, tanár vagy narrátor mutat be egy-egy dolgot. Feladat lehet egy filmrészlet elkészítése, történelmi esemény bemutatása is. Ezeknél a feladatoknál a lényeg a diákok munkáltatása, ami általában nem fér bele a tanórába.

Gondold végig!

Ebbe a csoportba a legösszetettebb feladatok tartoznak, amik egyben kreativitást is igényelnek. A diákok minden korábbi tudásukat kombinálva összefüggéseket, folyamatokat alkotnak. Legegyszerűbb esetben ez lehet egy leírás (pl. hogyan is kerül a kenyér az asztalra), komolyabb feladatokban a résztvevők akár már egy országot is igazgatnak. A 2. táblázatban témákra osztva mintafeladatok láthatók. Láthatják a választható témákat, azokba tartozó feladat csoportokat, a feladatokhoz tartozó fejlesztési területeket, illetve nehézségüket (2_táblázat).

A 2. táblázat jelmagyarázata: Kompetenciák: K1 – anyanyelvi, K3 – matematikai, természettudományi és technológiai, K4 –digitális, K5 – a tanulás tanulása, K8 – vállalkozói; Fejlesztési területek: I. Földünk – környezetünk, II. Ember és természet, III. Ember és társadalom

A vetélkedő második feladatcsoportjának célja a résztvevő diákok motiválása. A vetélkedő innen kapta a nevét (a wanderlust angolul, szabad fordításban kalandvágyat jelent). Ebben a feladat csoportban szabadon választható úgynevezett akciók vannak, amelyeket pluszpontért végezhetnek el a diákok. Ezek a feladatok kreativitást igényelnek, mintegy kikapcsolódást jelentenek. Például: a diák az iskolarádióba bejelent egy történelmi eseményt, mint friss hírt, vetélkedőt rendez az osztálytársainak, riporterként mutat be egy számára különleges helyszínt, borítót tervez a tankönyveinek vagy megír egy korabeli újságot a választott időszaknak megfelelően. A feladatokat szabadon választják ki, fotóval vagy videóval bizonyítják az elkészítésüket.

Következtetések

A Wanderlust egy olyan iskolai tanórák utáni játékos tanulás, ahol a diákok a tanórákon tanult tudás részleteket tudják rendszerezni érdekes feladatokon keresztül. A vetélkedő egyaránt jó felső tagozatos és annál idősebb diákok számára, mert feladatbankja ötödik osztálytól tizenkettedik osztályig kerül kidolgozásra, azon belül is figyelve a diákok tudás különbségeire. Hátralévő feladatunk a mintapéldák mellé további feladatok kidolgozása és a projekt teljes egészben való kipróbálása. Terveink szerint először 2019 ősztől különböző iskolában, egy egyházi fenntartású nyolcosztályos és egy állami ének-zene általános iskolában kerül kipróbálásra, így rögtön sokféle tudású és érdeklődésű diákkal dolgozhatunk. A már tesztelt és javított vetélkedőt elérhetővé szeretnénk tenni az érdeklődőknek az interneten a feladatgyűjteménnyel együtt egy honlap vagy blog formájában, ahol akár a vetélkedő online követése (pl. megoldások feltöltése) is megoldható lesz. Hosszú távú céljaink között pedig egy hasonló beállítottságú szakkör szerepel, ahol ezzel a más szemlélettel végig lehetne kísérni és segíteni a gyerekek tanulmányait.

Szerkesztői megjegyzés: A program kipróbálása után folyóiratunkban helyt adunk a tapasztalatok megosztásának is.

Irodalom

Bognárné Kocsis J. 2016: Karácsony Sándor ideális pedagógusképe, Örökség, Módszertani Közlemények, 2016. 48. 3. 130 p. http://acta.bibl.u-szeged.hu/28907/1/modszertani_048_003_128-134.pdf

Csapó B. 2015: A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra, 2015. 25. pp. 7-8., 4–15. www.researchgate.net/publication/281913216_A_magyar_kozoktatas_problemai_az_adatok_tukreben_Ertekek_es_viszonyitasi_keretek

Falus I. 2007: Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 448 p.

Imre A. 2018: Tanórán kívüli tanulás az általános iskolában. Új Pedagógiai Szemle.  http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/tanoran-kivuli-tanulas-az-altalanos-iskolaban

Makádi M. 2005: Módszertani kézikönyv 1. Gyakorló földrajztanárok és hallgatók részére. Stiefel Eurocart Kft., Budapest. 205 p.

Merényi Á. szerk. 2005: 101 ötlet innovatív tanároknak. Jedlik Oktatási Stúdió Bt., Budapest. pp. 5–17. http://jos.hu/Konyv/0013/index.html

Nahalka I. (szerk.) 2006: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Hatékony tanulás. Bölcsész Konzorcium, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. pp. 9–15., 28–30. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

Nikitscher P. 2016: Milyen a jó pedagógus? elvárások, szerepek, kompetenciák az empirikus kutatások tükrében. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://ofi.hu/publikacio/milyen-jo-pedagogus-elvarasok-szerepek-kompetenciak-az-empirikus-kutatasok-tukreben

Ostorics L. 2016: PISA 2015 Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest. pp. 11–22. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf

Trencsényi L. (szerk.) 2006: Iskolán kívüli nevelés. In: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. pp. 9–14. http://mek.niif.hu/05400/05462/05462.pdf

Tóth Z. (szerk.) 2015: Új kutatások a neveléstudományokban. Oktatás és nevelés – gyakorlat és tudomány. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság és Debreceni Egyetem, Debrecen-Budapest. pp. 59–67. http://onk2015.conf.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/2015/01/ONK_kotet2015.pdf

Vásárhelyi J. (szerk.) 2010: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. pp. 49–50., 220–223. http://mek.oszk.hu/13400/13463/13463.pdf

Kik képviselik hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián?

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A HunGeoContest angol nyelvű földrajzversenye során 2019. március 8–9-én tartották meg a döntőt. A döntőbe bekerült 10 tanuló közül választották ki, hogy ki képviselheti hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián (iGeo).

A komplex földrajzi ismereteteket felmérő többfordulós verseny során először egy online tesztet kellett kitölteni, majd az írásbeli forduló keretében egy angol nyelvű írásbeli dolgozatot oldottak meg. Az írásbeli után tízen juthattak a kétnapos pécsi döntőbe. Az első napon a diákok Pécs Mecsek-oldal településrészen vettek részt egy terepgyakorlaton, amely során településfejlesztési és térképészeti feladatokat oldottak meg. A második napon egy online multimédiás feladatsort töltöttek ki, melyben képeket, térképeket kapcsoltak össze földrajzi folyamatokkal. Végül egy komplex természeti-társadalmi kérdéskörben a tanulók az internet segítségével készítettek egy 20 perces prezentációt, amit öt percben kellett előadniuk. A feladatot nehezítette, hogy a kérdésköröket előtte nem ismerték.

Trócsányi András versenyigazgató kiemelte, hogy az immáron 10. éve megrendezett HunGeoContest versenyén azt tapasztalják, hogy egyre nagyobb a verseny a diákok között: a tanulók angoltudása folyamatosan fejlődik, és a földrajzi tudásuk a nemzetközi élvonalba zárkózott fel.

A verseny döntőjében a terepgyakorlaton résztvevő diákok (Forrás)

A verseny során választották ki a nemzetközi földrajzi versenyre, az iGeo-ra kiutazó diákokat is. Az idén Hong Kongban megszervezett versenyre az első négy helyezett utazhat ki:

  1. Kaszap Kinga, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  2. Sarkadi-Nagy Lili Sára, Eötvös József Gimnázium
  3. Mészáros Márton, pápai Türr István Gimnázium és Kollégium
  4. Kiszely Anna, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Forrás

https://www.facebook.com/586133734768786/photos/p.1855370924511721/1855370924511721/, http://hungeocontest.org/

 

Március a barlangok hónapja

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

A Magyar Nemzeti Parkok márciusban hazánk látogatható barlangjait kívánják megismertetni a föld alatti túrák iránt érdeklődőkkel. A „Barlangoljunk!” kampány célja különleges barlangjaink bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzeti park igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat.

Március folyamán mind a kiépített, így kényelmesen bejárható, világító testekkel és korlátokkal ellátott barlangjaink, mind pedig a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjaink megismerésére különleges lehetőségeket biztosítanak a nemzeti parkok.

(forrás: https://pixabay.com/images/id-690348/)

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb Baradla-barlangjában egész hónapban garantált 30%, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Pál-völgyi és Szemlő-hegyi barlangjában 10-30% kedvezmény várja a maradandó élményeket keresőket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes programok sora várja a kicsiket és nagyokat a Szentgáli-kőlikben, valamint a Lóczy- és a Csodabogyós-barlangban. A Duna–Dráva Nemzeti Parkban a remek családi programok mellett minden pénteken 20% kedvezménnyel látogatható az Abaligeti-barlang. A Bükki Nemzeti Park családbarát programokkal, ősrégészeti túrákkal, barlangi kalandtúrákkal várja a vállalkozó szelleműeket. Részletes információ IDE KATTINTVA érhető el.

 

Földrajz Éjszakája 2019

Az európai földrajzi társaságokat összefogó ernyőszervezet az EUGEO 2019-ben is meghirdeti A Földrajz Éjszakája című rendezvénysorozatot. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet a nem földrajzos társadalom tagjai számára a geográfia fontosságára. A Földrajz Éjszakája keretében a földrajz iránt érdeklődő, elhivatott csoportok (facebook-közösségek, egyetemi tanszékek, múzeumok, egyszerű hétköznapi laikusok) szervezhetnek különböző programokat, a malacsütéstől a kvízjátékon át a fotókiállításig. 2019-ben a Földrajz Éjszakájára április 5-én (pénteken) az esti órákban kerül sor.
Az európai rendezvény magyarországi szervezésű eseményeit a Magyar Földrajzi Társaság koordinálja. A különböző hazai események szervezőinek lelkes, színvonalas és együttműködő hozzáállásának köszönhetően 2018-ban a Földrajz Éjszakája országosan kitűnően sikerült, a magyar részvétel hazai és európai szinten is elismerést váltott ki. Magyarország büszke lehet, hogy méreteihez képest 14 helyszínen – ebből 10 vidéki és 4 budapesti – szerveződtek különböző formában színes, érdekes események.


Az Magyar Földrajzi Társaság 2019-ben is felhívással fordul tagszervezetei, iskolák, egyetemi tanszékek és kutatóintézetek, múzeumok, egyszerű hétköznapi laikusok földrajzot szerető közösségeihez, hogy járuljanak hozzá az országhatárokon és kultúrákon átívelő európai rendezvénysorozatot. Ennek formája kötetlen, pl. vetélkedő, kulturális rendezvény (pl. kiállítás), baráti összejövetel, gyalogtúra, városnézés. A hangsúly a játékos, kötetlen és az utca emberét (különösen a fiatal generációkat, de az idősebbeket is) megszólítani képes programokon van. Az események kezdési időpontjára vonatkozóan nincs kötöttség. A Földrajz Éjszakája megnevezésből következik, hogy a programok a legtöbb esemény esetében késő délután, kora este kezdődnek. A programok pontos indítását azonban szabadon igazítsák úgy, ahogy Önöknek a legkedvezőbb.

Kedvcsinálónak a Földrajz Éjszakája 2018 eseményei megtekinthetők a Magyar Földrajzi Társaság honlapján, ugyanitt folyamatosan tájékoztatást adunk a 2019-es kiírás aktuális információiról: foldrajzitarsasag.hu/rendezvenyek/night-of-geography

ICA térképrajz-pályázat felhívása

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association, ICA) 1993 óta kétévente szervezi a térképrajz-versenyt.

A 2019-es verseny témája: „Szeretjük a térképeket”.

A nevezési korhatár 15 év. A gyerekek egyénileg vagy maximum háromfős csoportokban küldhetik be munkáikat. A beküldött munkákat négy korcsoportban bírálja a zsűri: 6 évesnél fiatalabb, 7–8 éves, 9–12 éves és 13–15 éves.

(forrás: https://pixabay.com/images/id-928637/)

A térképek értékelési szempontja: a térképek üzenete, grafikai és kartográfiai minősége, eredetisége.

A rajzok maximális oldalmérete: A3 (42×29,7 cm).

A munkákat a következő címre lehet küldeni: ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. VII. em.

Beküldési határidő: 2019. március 18.

Részletes kiírás és további információk itt érhetőek el.

Fenntarthatósági Témahét 2019

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a 2018/2019. tanév rendjéről szóló rendeletében idén negyedik alkalommal, 2019. március 18–22. között hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek szervezésével a PontVelem Nonprofit Kft.-t bízta meg. A rendezvény fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fővédnöke immár hagyományosan Áder János köztársasági elnök.

A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét kiemelt témái a közösségi közlekedés, a víz és a fenntarthatóság. Mindhárom téma kapcsolódik egy-egy nemzetközi kezdeményezésű országos programhoz és olyan szervezetekhez, amelyek ezekben a témákban kiemelt tevékenységet folytatnak. A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét témakörei a közösségi közlekedés, a víz és a Globális Célok közül a „3. Egészség és jóllét” a „11. Fenntartható városok és közösségek” és a „13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen” témái köré szerveződnek.

(forrás: http://www.vorosmarty-iskola.hu/wp-content/uploads/2018/09/fenntarthatosagi2.jpg)

A megadott témákat három korosztály számára (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) kidolgozott tematikus óratervek és mintaprojektek segítségével ajánlják a szervezők feldolgozni, amelyek online letölthetők az ÓRATERVEK, MINTAPROJEKTEK menüpont alatt.

A témák elmélyítésére országos kísérő programok – pályázatok, versenyek – kerülnek megrendezésre. A pályázatok a víz, a közlekedés és a fenntarthatóság témáihoz illeszkednek. A TeSzedd! kampányban való aktív részvétel értékelésére is országos pályázat kerül meghirdetésre. A Témahetet támogató szervezetek iskolás csoportokat is fogadnak a Témahét ideje alatt, a helyszíni látogatásokra szintén pályázat keretében lehet jelentkezni. Részletek a PÁLYÁZATOK menüpontban. A tavaszi szelektív hulladékgyűjtési versenyt 2019. március-április között szervezzük, részletek a VERSENYEK menüpont és a pontvelem.hu honlapon.

További részletek elérhetőek a rendezvény hivatalos oldalán: https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/

Geológiai hullámvasút Dél-Angliában: Bournemouth és a Jurassic Coast

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

Az Anglia déli partjait szegélyező sziklafalak egyszerre tekintélyt parancsoló és lenyűgöző képződmények, ezt meg tudja erősíteni mindenki, aki állt már a doveri fehér szikláknál tátott szájjal és fényképezőgéppel a kezében. A dél-angliai partok változatossága már önmagában is rendkívüli: abráziós kapuk, sziklatornyok, homokos-kavicsos strandok, hófehér falak, védett öblök, széles torkolatok és kisebb-nagyobb szigetek váltogatják egymást, bejárásukhoz hetekre lenne szükség. A különösen látványos Jurassic Coast legjavát viszont akár egy villámlátogatás keretében is fel lehet fűzni, az elmélyülés itt is elsősorban érdeklődés és pénztárca függvénye.

Középidő jelen időben

 A Jurassic Coast (fordításban Jura-part, de nem szokás így használni) a La Manche északi partján, Anglia délnyugati részén fekszik, Devon és Dorset megyék területén. Az Exe folyó torkolatánál fekvő Exmouth városától keleti irányban elnyúló partvidéket a csatornába nyúló Portland-sziget egy hosszabb és egy rövidebb szakaszra bontja. Swanage település szomszédságában a part hirtelen irányváltással északnak fordul, ezt tekintjük a Jurassic Coast keleti végpontjának. Az egymástól légvonalban 100 kilométerre fekvő végpontok között közel 200 millió év története sűrűsödik össze, és szinte minden dokumentált tengerparti felszínforma megfigyelhető.

A partvidék térképe (forrás: https://whc.unesco.org/uploads/nominations/1029.pdf)

A Jurassic Coast földtörténeti jelentősége nemcsak azokban a hatalmas kőzetrétegekben rejlik, amelyek – a névből adódóan – szinte tökéletes középidei rétegsort alkotnak, hanem a belőlük kihulló és sokak által ma is lelkesen gyűjtött fosszíliákban. Az ősmaradványokban gazdag partszakasz nagyjából két évszázaddal ezelőtt vonta magára először a paleontológusok és geológusok figyelmét, több felfedezés is kötődik a területhez, de ma már az amatőrök és a terepre vitt diákcsoportok is lelkesen gyűjtögetnek. Az építészek már régebb óta ismerték e partszakasz értékeit, hiszen az itt fellelhető, jó minőségű, ellenálló kövek (jellemzően a Portland stone néven ismert jura mészkő) tömegét építették be részben a partmenti települések, részben pedig a nagy tűzvész utáni London épületeibe.

A partvidék 2001-ben a világörökségi helyszínek listájára is felkerült, ezzel pedig szintet lépett az addig is élénk turisztikai érdeklődés. Elég a part mentén vezető South West Coast Path túraútvonalat követni Google Maps-en, és a kelet felé fiatolodó kőzetekben egymás után jelennek meg a szebbnél szebb sziklaformák Exmouth vörös triászkori kőzeteitől a Golden Cap piramisán és a Durdle Door sziklakapuján át az Old Harry Rocks vakítóan fehér krétamészkő tornyaiig. A tengerpart ma már jellemzően a strandolók, természetjárók, túrázók, biciklisek és ultrafutók birodalma, mintha ez lenne az élet rendje. Amit egykor a tenger borított, ma turisták árasztják el, különösen nyáron.

A túravezetői albumban – és a távolban balra – az Old Harry Rocks sziklaformái (A legenda szerint a nagyobb magányos sziklatorony maga a kalózkapitány Harry, a kisebb pedig a felesége – az abrázió miatt azonban már nem az első feleségét fogyasztja.) (fotó: Kapusi J.)

Dinó, kagyló, turisták: Durdle Door és Lulworth Cove

A Jurassic Coast leglátogatottabb része a keleti, Weymouth és Swanage közötti rész, egyes beszámolók százezres nagyságrendűre teszik az ide érkezők számát. Földrajztanárként és turistaként egyaránt lenyűgöz, ahogy az abrázió teljes formakincse kilép a tankönyvi tömbszelvény dimenziójából és megelevenednek a partot egészen szürreálisan átalakító erők.

A Durdle Door (fotó: Kapusi J.)

A Durdle Door hozzávetőleg tízezer évvel ezelőtt kialakult sziklakapuja filmek és videoklipek ismert kulisszája, Anglia egyik legtöbbet fotózott természeti csodája, de a Lulworth Cove kerekded öble is milliók fotóin szerepel – nem véletlenül. A gyűrt és dőlt rétegekből felépülő, olykor elég bonyolult szerkezetű formákon remekül tanulmányozható, hogy a jura és – itt már inkább – kréta kőzetek mennyire különböző mértékben tudtak ellenállni a külső erők kitartó munkájának. A magasabb pontokról készített fotókon rajzolódnak ki igazán azok a parttal párhuzamosan futó, összepréselődött kőzetsávok, amelyeket a hullámok eróziója a kőzetek eltérő keménysége miatt változó intenzitással pusztított le, így még pár, a víz fölé magasodó szikla erejéig kivehető az egykori partvonal. Ezért is annyira népszerű célpontja ez a hely a terepgyakorlatoknak és iskolai kirándulásoknak – noha nyilván a fürdőzők is élvezik a rendkívüli környezetet, az aprókavicsos strandot, nem is beszélve a sziklakapun átbukó hullámokkal birkózó kenusokról.

Bár a földtörténeti időszakokhoz és fosszíliákhoz kötődő elnevezések ezen a környéken adják magukat, nem kell ahhoz sok képzelőerő, hogy a sziklaboltív helyére egy, a fejét a víz alá engedő brontoszauruszt képzeljünk, de az öböl maga is inkább hasonlít kagylóra, mint bármi másra. A meggyűrődött mészkőfalak miatt a tengerparti séta valódi hullámvasút, de a zöld-fehér-kék panoráma kárpótol minden nehézségért. A látványosabb pontokon pedig a geológiai tanösvényekre jellemző ismertető táblák mutatják be a felszínformák szerkezetét és az azokat kialakító folyamatokat. A számtalan sziklába vájt lyukat, fülkét és az omlások nyomait látva izgalmas belegondolni, hogyan nézhet majd ki ez a partszakasz mondjuk öt-tízezer év múlva. (A tömegmozgások veszélyeire és a lezárt területekre jó angol szokás szerint mindenütt táblák figyelmeztetnek, bár sok turistát nem hat meg a tiltás.)

A Durdle Door környékének formakincse kelet felé pillantva (fotó: Kapusi J.)
A Durdle Door környékének formakincse nyugat felé pillantva (fotó: Kapusi J.)

A két látványosság nagyjából két kilométerre van egymástól, közöttük egy rendezett holiday park, míg West Lulworth mellett kisebb látogatóközpont épült ki a kirándulók kiszolgálására, utóbbit menetrendszerű buszjáratok is érintik. Lehetőség van rövid hajókirándulásra és kenutúrákra is. 2017 óta a parttól nem messze fekvő Lulworth Estate ad otthont a Bestival könnyűzenei fesztiválnak, amely még rátesz egy lapáttal az egyébként is kézzelfogható tömegturizmusra.

A Lulworth Cove (fotó: Kapusi J.)

Majdnem riviéra

Dél-Anglia üdülővárosait már a 19. században is nagy népszerűség övezte a kiváló klíma, a víz és a part mentén fekvő erdők miatt. A nyári középhőmérsékletek alig maradnak el a hazánkban megszokottaktól, a telek viszont enyhébbek. A Jurassic Coast nyugati kapujának számító Exmouthtól kicsivel nyugatabbra eső rész (Torquay központtal) sem véletlenül viseli az angol Riviéra elnevezést, de az elegáns épületek és a hajókikötők is a francia „névrokont” idézik. Az évi középhőmérséklet 10-12 °C fok körül mozog, a legmagasabb napi hőmérsékletek csak ritkán kúsznak 30 °C fölé. 2018 június-júliusában ez stabilan 25 és 30 °C között alakult, heteken át nem esett számottevő csapadék, ezt a britek éghajlati viszonyaik és tapasztalataik tükrében akár trópusi hőhullámnak is érezhették. (Nem véletlenül készültek képgalériák sárgára száradt parkokról, nyüzsgő mólókról – és titokban valószínűleg a katedrálisok árnyékában bikiniben pihenő helyiekről is.) A jövőben várhatóan északabbra tolódik Európa turisztikai súlypontja, ami Dél-Angliának kifejezetten előnyére válhat, hiszen táji és kulturális adottságai miatt nemcsak a strandolás céljából érkezők számára kínál tartalmas kikapcsolódási lehetőséget. A klímaváltozás következményei viszont a partok jövőjét is drámai módon meghatározhatják.

Közösségi „monitoring” oszlop egy Swanage környéki strandon: a nyílásba helyezett eszközzel készített, majd közösségi oldalakon megosztott fotókkal a látogatók egymástól függetlenül dokumentálhatják a part időbeli változásait. (fotó: Kapusi J.)

A Jurassic Coast egy-egy szelete már egynapos buszos kiruccanások keretében is felfedezhető. Több kisebb utazásszervező ajánlatait is érdemes mérlegelni, de általában tartalmasnak tűnő programok közül válogathatunk, melyek közül néhány nemcsak a sziklás partok élményét garantálják, de a környék kulturális értékeit is elérhetővé teszik az érdeklődők számára. A programokat érdemes kelet felől, a széles szállásarzenált kínáló Bournemouth irányából keresni, ahonnan kb. egy óra buszozás után már a jellegzetes sziklaformák közelébe férkőzhetünk.

Útközben érdemes megtekinteni a hangulatos Swanage-t, a látogatásom idején hangos diákcsoportok által „bevett”, gőzvasúttal is megközelíthető Corfe Castle-t, vagy éppen az Durlston Country Park területét. Az 1880-as években létrehozott birtokon stílszerűen egy földtörténeti áttekintést adó ösvény vezet a „kastélyhoz” (nem igazán tűnik annak, ma látogatóközpont, étterem és kilátó üzemel benne), ahonnan pár lépcsőfok után egy hatalmas, negyventonnás mészkőglóbuszhoz, a Great Globe-hoz érünk. A földgömb mögötti kőtáblákon a Naprendszerrel kapcsolatos információk sora olvasható. A part mellé kanyarodva, egy kőfejtő maradványai mellett egészen az Anvil Point világítótornyáig sétálhatunk.

 

A környék fontosabb nevezetességei (fotó: Kapusi J.)
A Durlston Country Park ösvényén egy-egy lépés kb. 30 millió évnek felel meg. (fotó: Kapusi J.)

Egy igazi üdülőváros: Bournemouth

A hagyományosan első számú déli üdülővárosként, a londoniak kedvenceként ismert Brightonnal szemben Bournemouth messzebb, kb. háromórás buszútnyira fekszik a fővárostól, de vonattal is közvetlenül elérhető. A körülbelül kétszázezres város Dorset megye legnagyobb települése. Turisztikai célponttá válásához a tengerparti fekvés mellett a kedvező éghajlat is hozzájárult, nyáron például nem sokban különbözik egy mediterrán üdülővárostól, de egész évben igen népszerű. A tengerpart adta nyitottság a kultúrára is átöröklődött: rengeteg szálláshely áll rendelkezésre és szórakozási lehetőségek sora adódik városszerte, de főként a mérföldeken át nyújtózó homokos strand és a központnak számító móló közelében. A játéktermek, fagyizók és a kötelező óriáskerék mellett a mólóról akár zipline-nal is visszacsúszhatunk a partra, a fáradtabb lábúak pedig strandnéző járattal gurulhatnak végig a promenádon.

Bournemouth képekben: a móló (Bournemouth Pier), a Lower Gardens parkja, a főtér és a strand a környék híres sziklaformáról mintázott mászóköveivel (fotó: Kapusi J.)

A város közepén, a névadó Bourne folyócska mentén létesített parksávba teniszpályák, büfék és szobrok ékelődnek (sőt, még egy madárröpde is!), közöttük sétálva csak arra kell figyelnünk, nehogy a patakba passzoljuk a parkban focizók labdáját. A város modern konferenciaközpontjában (BIC) egymást érik a koncertek, a kanyargós Old Christchurch Road-on a kulturális sokszínűség jegyében éttermek és gyorsbüfék sorakoznak. A dombokra felkúszó utcák pedig fogyasztásra és vásárlásra buzdítják a rengeteg járókelőt. Végignézve rajtuk, nehéz volt eldönteni, hogy az egyetemen, esetleg a városra jellemző nemzetközi nyelviskolák néhány hetes kurzusain tanuló-nyaraló, éjjelente buliból buliba zuhanó fiatalok vannak többen vagy a váratlanul beköszöntő hőség elől menekülő angolok.

A város futballcsapata pár éve már – közel évszázados története során először – a Premier League-ben szerepel, ami augusztustól májusig tovább bővíti a programlehetőségeket. A Bournemouth-szel nyugatról összenőtt kikötőváros, Poole pedig a Csatorna-szigetek és Normandia felé induló kompjáratai révén egyéb kirándulási lehetőségeket is tartogat, ha már a környéket kimerítettük.

A hátizsákos turisták szempontjából talán fontos megemlíteni, hogy Bournemouth sokkal alkalmasabb kiindulópont a tengerparti csillagtúrákhoz, mint a Jurassic Coast közepén fekvő, elegánsabb – és ebből következően drágább – Weymouth. A közöttük lévő barátságos kistelepülések jóval kisebb szálláskapacitással rendelkeznek, őket inkább megállók formájában érdemes felkeresni, hiszen már egy-egy rövidebb látogatás alkalmával is átélhető a vidéki Anglia romantikája.

Weymouth strandja, távolban a sziklás partok, jobbra lent a Jurassic Skyline körpanorámás kilátótornya (fotó: Kapusi J.)

Tanórai feldolgozáshoz ajánljuk

1.     Milyen éghajlati viszonyok között keletkezhettek a Jurassic Coast kőzetei? Azóta mely erők formálták azokat?

2.     Keressetek képeket, videókat a pusztuló kelet-angliai partokról az interneten! Hasonlítsátok össze a két partszakaszt formakincsük és jellemző felszínalakító folyamataik szempontjából!

3.     Keressetek rá Dél-Anglia néhány ismertebb településére, látnivalójára (pl. Dover sziklái, Canterbury, Hastings, Brighton, Salisbury, Stonehenge, Glastonbury, Isle of Wight, Exeter, angol Riviéra, Eden Project, Penzance, St. Michael’s Mount, Land’s End)! Válasszatok ki csoportonként egyet-egyet, és néhány kép segítségével mutassátok be azokat a többieknek!

4.     Nézzetek utána az Egyesült Királyság világörökségi helyszíneinek! Készítsetek rövid listát azokról, melyekről már hallottatok tanulmányaitok során!

 

Források

A partvidékről bővebben:

https://jurassiccoast.org/discover/things-to-do/jurassic-coast-highlights/

https://jurassiccoast.org/wp-content/uploads/2015/07/Jurassic-Coast-Miniguide.pdf

https://www.lulworth.com/visit/plan-your-visit/visitor-centre/

A földtörténeti háttér képekkel és ábrákkal illusztrálva:

https://whc.unesco.org/uploads/nominations/1029.pdf

http://www.southampton.ac.uk/~imw/durdle.htm

http://www.southampton.ac.uk/~imw/Harry-Rocks.htm

Bournemouth turisztikai weboldala: https://www.bournemouth.co.uk/

A nagyhagyományú Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny

VÍZY ZSOLT

Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

vizsol@f.fazekas.hu

Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny az egyik legrégebbi az országos – illetve az utóbbi években már nemzetközivé vált – földrajzi témájú tanulmányi versenyek között. Keretében a tanulók földrajzi tudásának megmérettetésére a 2018-2019. tanévben immár 27. alkalommal kerül sor. A verseny néhány évvel ezelőtt Tardy János, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke erőfeszítései eredményeként nemzetközivé szélesedett. Ennek köszönhetően versenyzők érkezhetnek a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság különböző iskoláiból is. A verseny kiírója és rendezője aMagyar Természettudományi Társulat (MTT), de számos más szervezet is segíti szakmai megvalósítását. A szakmai együttműködők között találjuk a Magyar Földrajzi Társaságot, az Eszterházy Károly Egyetemet, az ELTE Természettudományi Karát, a Bükki Nemzeti Park egri igazgatóságát, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), a Magyarhoni Földtani Társulatot, a TIT Szövetség tagegyesületeit és a TermészetBúvár Alapítványt. A verseny szervezésében jelentős részt vállalnak az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai és a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A verseny megrendezését több szervezet anyagilag is támogatja.

A verseny az általános iskolás (13-14 éves) tanulóknak kínál megmérettetési lehetőséget. Célja, hogya föld- és a földrajztudomány iránt érdeklődő, tehetséges magyarországi és külhoni magyar anyanyelvű tanulók összemérhessék elméleti tudásukat és az ismeretek gyakorlati alkalmazására irányuló képességüket. A verseny egyben találkozási lehetőséget is jelent a versenyfelkészítésben aktív pedagógusok számára.

Külön kategóriában versenyeznek a 7. és a 8. osztályosok. A verseny több fordulóból áll. Az iskolai fordulóból a legjobbak a megyei illetve a budapesti kerületi döntőbe juthatnak. Ebben az évben a házi, iskolai, Budapest esetében a kerületi forduló időpontja 2019. február 18. hétfő 15.00 óra. A verseny első fordulóján az MTT által biztosított központi feladatlapot oldják meg a diákok 90 perc alatt, amivel maximum 100 pontot szerezhetnek. A verseny szervezését az iskolákban a szaktanárok koordinálják, az ő feladatuk a feladatlapok nyomtatása, a verseny lebonyolítása, a dolgozatok értékelése és az eredménylista megküldése a megyei illetve a budapesti versenyfelelősnek. Minden megyében a megyei versenyfelelős határozza meg a megyei döntőbe jutás feltételeit. A megyei fordulókkal kapcsolatban a megyei TIT Szervezetek vagy az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjainak versenyfelelősei adnak tájékoztatást. Budapesten a kerületi versenyek szervezését a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzi. A fővárosban kerületenként és évfolyamonként 2-2 tanuló juthat tovább a budapesti döntőbe.

megyei és budapesti fordulóban – ebben az évben április 6-án – a versenyzők ugyancsak 100 pontos központi feladatsort oldanak meg 120 perc alatt. A dolgozatokat központi javítókulcsok alapján a helyi versenybizottság javítja és értékeli. A megyékből a legmagasabb pontszámot elért 7. évfolyamos és 8. évfolyamos tanuló jut a döntőbe. (A fővárosból évfolyamonként az első három-három helyzet jut tovább a Kárpát-medencei döntőbe.) Holtverseny esetén 10 kérdésből álló feladatsort kell megoldaniuk az érintetteknek. Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági résztvevők a helyi fordulók legjobbjaiból kerülnek a döntőbe. Magyarországot a döntőben 22 hetedik és 22 nyolcadik osztályos tanuló képviseli. Hozzájuk csatlakozik Erdélyből 8, a Felvidékről 4, a Vajdaságból 4 és Kárpátaljáról 2 tanuló. Így áll össze a döntő 62 fős mezőnye.

Versenydolgozatot írnak a tanulók a kerületi fordulóban (forrás)

Kárpát-medencei döntőt 2019. május 10–12. Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen rendezik. A döntő a hagyományoknak megfelelően háromfordulós: írásbeli, terepgyakorlati és szóbeli fordulót foglal magában. A versenyzők először egy 100 pontos feladatlapot oldanak meg, amire 90 perc áll rendelkezésre. A második versenyrész gyakorlati jellegű. A két évfolyam versenyzői a döntő idején közösen szervezett terepbejáráson vesznek részt, az itt látottakhoz, hallottakhoz kapcsolódnak a feladatok. A harmadik rész szóbeli, ahol a versenyzők tételt húznak, és a kihúzott témákban rövid (5 perces) előadásokat tartanak, ami térképhasználati és a terepi fordulóhoz kapcsolódó kőzet-felismerési feladattal egészül ki. A szóbeli versenyen csak a szervezők által biztosított falitérképek, atlaszok használhatók.

A 2018. évi döntő megnyitója Egerben az Eszterházy Károly Egyetem dísztermében (forrás)

Terepi információgyűjtés a döntőben 2018-ban (forrás)

Az MTT a versenyzőknek és a felkészítő-tanároknak emléklapot ad. Évfolyamonként a verseny első hat helyezettje és felkészítő tanára oklevélben részesül, míg a Kárpát-medencei első helyezett tanulók a Teleki Pál érmet is megkapják. A döntő első 3-3 helyezett versenyzője és a határon túli régiók legeredményesebb diákjai 2019 nyarán részt vehetnek az egyhetes III. Kárpát-medencei Tehetségtáborban, amelyet a Magyar Természettudományi Társulat szervez. A 2017-2018. tanév tehetségtábora a Balaton-felvidéken került megrendezésre.

Mivel az oktatás szervezeti struktúrája az előző években jelentős mértékben átalakult, és eltérő mértékben működik a munkaközösség-vezetői, illetve tantárgygondozói rendszer, egyre nagyobb kihívást jelent a fővárosi és a kerületi fordulók megszervezése. A verseny eredményes működésében és fennmaradásában a lelkes földrajztanárok mellett a Magyar Természettudományi Társulat eredményes lobbi-tevékenységének köszönhető. Valamennyi érintett fontosnak tartja, hogy ez a több évtizede létező, és diákok ezreit megmozgató verseny a jövőben is megmaradjon és az eddigiekhez hasonlóan eredményesen működjön.

SDG for kids – Versenyfelhívás

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-ig tartó fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte.

Az ENSZ fejlődési keretrendszerének („Világunk átalakítása”) gerincét, 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals – röviden SDGs) és 169 részcél alkotja. Ezekhez a pontokhoz kapcsolódóan indítjuk az SDG for kids versenyét a GWP Magyarország Alapítvány, amiben olyan alkotásokat várnak, melyek hangsúlyozzák e célok fontosságát és felhívják a figyelmet a velük kapcsolatos teendőkre.

A pályázat célja, hogy felébresszék a diákokban a környezetünk megvédésére és a fejlődési fordulat iránti fogékonyságot. Megértsék, hogy mit jelent ez a 17 Fenntartható Fejlődési Cél és mit tehetünk ezek megvalósítása érdekében.

Pályázni az alábbi témakörökben lehet:

  • fotópályázat
  • plakátverseny
  • filmpályázat

(forrás)

Egy pályázó több témakörben is indulhat.

Ajánlott forrásanyag: a www.gwpmo.huweboldalról elérhető és letölthető „A bolygó és a 17 célkitűzés” című képregény és a 2015-2016-os magyarországi helyzetkép az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint.

A verseny kategóriái korcsoportok szerint:

1. kategória (7–14 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny

2. kategória (14–19 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny, filmpályázat

A versenyben nevezési díj nincs.

Jelentkezés és a pályamű beadás határideje: 2019. április 14.

További információk elérhetőek: http://www.gwpmo.hu/verseny/