Földrajz szakmódszertant oktatók Magyarországon

Debreceni Egyetem

Módszertant oktató személy: dr. habil Teperics Károly egyetemi adjunktus

Elérhetősége: teperics.karoly@science.unideb.hu

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Módszertant oktató személy: dr. Makádi Mariann mestertanár

Elérhetősége: makadim@caesar.elte.hu

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem Savária Egyetemi Központ

Módszertant oktató személy: Lenner Tibor főiskolai docens

Elérhetősége: lenner.tibor@sek.elte.hu

Módszertant oktató személy: Zentai Zoltán intézeti mérnök

Elérhetősége: zentai.zoltan@sek.elte.hu

 

Eszterházy Károly Egyetem

Módszertant oktató személy: dr. Sütő László egyetemi docens

Elérhetősége: suto.laszlo@uni-eszterhazy.hu

Módszertant oktató személy: Homoki Erika egyetemi adjunktus

Elérhetősége: homoki.erika@uni-eszterhazy.hu

 

Miskolci Egyetem

Módszertant oktató személy: Prof. dr. Elekes Tibor egyetemi docens

Elérhetősége: ecoeti@uni-miskolc.hu

Módszertant oktató személy: Prof. dr. Hevesi Attila egyetemi tanár

Elérhetősége: ecoheves@uni-miskolc.hu

 

Nyíregyházi Egyetem

Módszertant oktató személy: Bácskainé dr. Pristyák Erika főiskolai docens

Elérhetősége: pristyak.erika@nye.hu

 

Pécsi Tudományegyetem

Módszertant oktató személy: dr. habil M. Császár Zsuzsanna egyetemi docens

Elérhetősége: cszsuzsa@gamma.ttk.pte.hu

 

Szegedi Tudományegyetem

Módszertant oktató személy: dr. habil Farsang Andrea egyetemi docens

Elérhetősége: farsang@geo.u-szeged.hu

Módszertant okató személy: dr. Szilassi Péter egyetemi docens

Elérhetősége: toto@geo.u-szeged.hu

Földrajztanárképzésben részt vevő gyakorlóiskolák és vezetőtanárok

A tanárképzési helyszínekhez gyakorlóiskolák is kapcsolódnak, amelyek az egyetemek szerves részét képezik, velük együttműködve teremtenek lehetőséget a minőségi tanárképzés megvalósulásához. A gyakorlóiskolák szövetséget hoztak létre, aminek a működéséről a http://www.gyakorloiskolakszovetsege.hu/ honlapon bővebben olvashat.

Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes magyarországi felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláival kapcsolatos alapinformációkat.

Debreceni Egyetem

Iskola neve: DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája

Iskola címe: 4024 Debrecen, Csengő u. 4. http://www.kiskossuth.unideb.hu/

Vezetőtanárok: általános iskola: Bikszádi István; gimnázium: Sáriné dr. Gál Erzsébet, Szilágyiné Péter Anikó

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem

1. Iskola neve: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

Iskola címe: 1053 Budapest, Papnövelde u. 4. http://www.apaczai.elte.hu/

Vezetőtanárok: dr. Csiszár Gábor, dr. Lomnicziné Marosvári Éva

2. Iskola neve: ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Iskola címe: 1146 Budapest, Cházár András u. 10. http://www.radnoti.hu/

Vezetőtanár: Láng György

3. Iskola neve: ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola

Iskola címe: 1088 Budapest, Trefort u. 8. http://www.trefort.elte.hu/

Vezetőanárok: Kis Kelemen Éva, Boronkai-Horváth Zsófia, Kéri András

4. Az ELTE budepesti külső képzési helyeken dolgozó vezető- és mentortanárairól a http://geogo.elte.hu/images/ELTE_foldrajz_mentortanarok.pdf linken tájékozódhat.

5. Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ

Iskola neve: ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Iskola címe: 9700 Szombathely, Bolyai János utca 11. http://www.bolyaigimnazium.elte.hu/

Vezetőtanár: Rózsa Viktória

 

Eszterházy Károly Egyetem

Iskola neve: Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

Iskola címe: 3300 Eger, Barkóczy utca 5. http://gyakorlo.uni-eszterhazy.hu/hu/cikk/kapcsolat

Vezetőtanárok: Varga Pál, Sándorné Halász Erzsébet, Tarjányiné Szűcs Zita

 

Nyíregyházi Egyetem

Iskola neve: Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Iskola címe: 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. http://eotvos.nye.hu/

Vezetőtanárok: Bereczky-Magyar Katalin, Joóné Selejó Erzsébet

 

Pécsi Tudományegyetem

Iskola neve: Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Óvoda

Iskola címe: 7633 Pécs, Dr. Veress Endre u. 15. http://ptegyakorlo.pte.hu/

Vezetőtanár: gimnázium: általános iskola: Matheisz Tünde, Vati Tamás; Száraz Tamás, Tóth Krisztina

 

Szegedi Tudományegyetem

1. Iskola neve: Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

Iskola címe: 6722 Szeged, Szentháromság u. 2. http://www.gyakg.u-szeged.hu/sagvari/

Vezetőtanárok: általános iskola: Krajkó Gyuláné, Fröhlichné Kapronczay Éva; gimnázium: Szaszákné Tóth Judit, László Györgyi

2. Iskola neve: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú művészeti iskolája, Napközi Otthonos Óvodája

Iskola címe: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. http://www.gyak.jgypk.u-szeged.hu/

Vezetőtanár: Kaszt Erika

Lassul az ózonpajzs felépülése

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Nemzetközi kutatások eredményeképpen bebizonyosodni látszik, hogy az ózonpajzs felépülése lassulhat a gyorsan lebomló klórtartalmú vegyületek egyre nagyobb kibocsátása miatt.

A nemzetközi egyezmények, többek között a Montreali Jegyzőkönyv (1987) hatására a lassan bomló hidrogénezett klórtartalmú vegyületek kibocsátását az aláíró országok csökkentették. Ennek eredményeképpen az ózonpajzs elkezdett felépülni. A Meteorológiai Világszervezet jelentése (2006) alapján az ózonernyő olyan mértékű pusztulása, mint az 1990-es években volt, nem tapasztalható.

A gyorsan bomló klórtartalmú vegyületek kibocsátását viszont nem szabályozza a jegyzőkönyv. A legújabb kutatások alapján kiderül, hogy többek között a diklór-metán mennyisége az utóbbi évtizedben 60%-kal nőtt a troposzférában. Ezt a mérgező gázt a PVC gyártásához és festékek lemaratására használják. Mivel a PVC felhasználási köre és termelése nőtt – elsősorban a mezőgazdaságban, például fóliákhoz – az ózont károsító klórtartalmú vegyület kibocsátása is nőtt. Ezidáig a tudósok azt gondolták, hogy a vegyület a sztratoszférába érve lebomlik, de a legújabb kutatások rámutattak arra, hogy feljuthat a troposzféra felső 10-12 km-es magasságáig is.

A pontokkal jelölt mintavételi területeken a troposzféra felső részén a diklór-metán szintje akár háromszorosa is volt a vártnál.

A Kelet- és Délkelet-Ázsiában történt mérések eredményképpen látható, hogy a főként Kínából származó gáz a Csendes-óceán keleti régióiba kerül, majd Malajzia térségében a felső troposzférába száll. A sztratoszférába kerülve pedig közvetlenül károsíthatja az ózonréteget. A kutatás vezetője szerint a mostani előrejelzések alapján az ózonpajzs 2050 környékére állhat helyre. Viszont ezt a folyamatot a gyorsan bomló klórtartalmú vegyületek növekvő kibocsátása 20-30 évvel késleltetheti.

 

Források:

Képek forrása:

Évek óta Melbourne a világ legélhetőbb városa

Arday István

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozzák a városokat.

Továbbra is Melbourne a világ legélhetőbb helye londoni elemzők szerint. Az ausztrál város sorozatban a hetedik alkalommal végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) listájának élén Budapest a harminchatodik.

Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat „elviselhetetlen”, a 100-as „ideális” életkörülményeket jelöl.

A második helyre hajszálnyival lemaradva Bécs került, az osztrák fővárost pedig három kanadai város követi: Vancouver, Toronto és Calgary. Az ausztrál városok közül Adelaide és Perth is bekerült az első tízbe. Előbbi holtversenyben az ötödik, utóbbi a hetedik helyen. Nyolcadik az új-zélandi Auckland, a kilencedik pedig Finnország fővárosa, Helsinki. A tizedik helyet Hamburg érdemelte ki a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértőitől.

A 140 várost vizsgáló tanulmány listájának végén továbbra is Damaszkusz áll, ami a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a rangsorban. A szíriai főváros előtt a nigériai Lagos, Líbia fővárosa, Tripoli; Banglades fővárosa, Dakka, valamint Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby szerepel az utolsó helyeken.

Budapest nagyot lépett előre

Budapest az utóbbi években az 50. hely körül szerepelt. A magyar főváros mellett javult például Amszterdam, Reykjavík, Szingapúr és Montevideo besorolása is.

A sereghajtó városok

A sereghajtó Damaszkusznak 30,2 pontja lett, Melbourne 97,5 pontot szerzett. Száz-száz pontot kapott az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és az infrastruktúrára, 95,1-et a kultúrára és a környezetre, 95-öt a stabilitásra.

Utóbbi kategóriában biztonsági kockázatokat is figyelembe vesznek, Sydney például ezek alapján került ki az első tízből, és végzett idén a 11. helyen, noha tavaly még a hetedik volt. Ugyanilyen okokból romlott Manchester és Stockholm besorolása. A brit városban májusban öngyilkos merénylő hajtott végre pokolgépes robbantást Ariana Grande koncertjének helyszínén, huszonkét embert ölve meg, a svéd fővárosban pedig áprilisban követtek el merényletet.

Az Economist Intelligence Unit 15. alkalommal tette közzé listáját. 

Az európai városok sorrendje

(zárójelben a világranglistán elfoglalt helyezés):

  1. Bécs (2.)
  2. Helsinki (9.)
  3. Hamburg (10.)
  4. Zürich (15.)
  5. Genf (18.)
  6. Amszterdam (18.)
  7. Frankfurt (21.)
  8. Koppenhága (21.)
  9. Berlin (21.)
  10. München (24.)
  11. Oslo (25.)
  12. Stockholm (26.)
  13. Luxembourg (27.)
  14. Brüsszel (28.)
  15. Lyon (29.)
  16. Barcelona (30.)
  17. Párizs (32.)
  18. Düsseldorf (32.)
  19. Budapest (36.)
  20. Reykjavík (37.)
  21. Madrid (40.)
  22. Dublin (43.)
  23. Milánó (43.)
  24. Róma (50.)
  25. Manchester (51.)
  26. London (53.)
  27. Lisszabon (56.)
  28. Prága (59.)
  29. Pozsony 63.)
  30. Varsó (65.)
  31. Athén (69.)
  32. Szentpétervár (76.)
  33. Moszkva (80.)
  34. Bukarest (83.)
  35. Szófia (86.)
  36. Belgrád (96.)
  37. Almati (99.)
  38. Baku (103.)
  39. Isztambul (114.)
  40. Taskent (117.)
  41. Kijev (131.)

Javasolt feladatok a cikk tanórai feldolgozásához

  1. Miért ezeket a szempontokat veszik figyelembe a városok élhetőségének elemzésekor?
  2. Gyűjtsd össze Budapest jellemzőit a használt szempontok alapján!
  3. Mely szempontok fontosak számodra egy város élhetőségének megállapításához? Indokold a válaszodat!
  4. Színezd be egy európai országok kontúrjait tartalmazó kontúrtérképen azt az öt országot, amelyiknek legtöbb városa szerepel az európai rangsor 1-25. helyének valamelyikén! Írd a beszínezett országok területére a listán megtalálható városok számát is!
  5. Mely városok megítélésén ronthat a terrorizmus?
  6. Adj rá magyarázatot: miért ezek a legélhetetlenebb városok (1. ábra)!

Forrás: MTI, portfolio.hu

A fejlődő országok gazdasági fejlődésének lendületet adhat a vidéki térségek fejlesztése

Arday István

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhatnak a hátrányos helyzetű térségek, ezek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek az élelmiszertermelésben és az ahhoz kapcsolódó iparágakban – állítja az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik friss összegzése.

A fejlődő országokban az erőforrások jobb kiaknázásához javítani kell a gazdálkodók termelékenységét, választ kell adniuk a gyors népességszám növekedés és az urbanizáció kombinációjából adódó kihívásokra. A vidéki gazdaság javulása jelentős hatással lehet egész országok életére.

A tanulmány szerint 2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet, főleg a Szaharától délre fekvő országokban. A fejlődő országok nagy részében, (Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában) az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek a megjelenő új munkaerőt tömegesen felszívni, ahogyan a mezőgazdaság sem a jelenlegi formájában. Sokan ezért megélhetésüket máshol, például városokban keresik. Meg kell teremteni a jól működő élelmiszerláncokhoz és a városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágakat, amivel új munkahelyek létesíthetők.

A vidéki gazdaságnak a városi területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a megoldást. Támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutását biztosítsák.

Afrikai kistermelő. Forrás.

A tanulmány három területen javasol beavatkozást:

  • olyan politikai döntések szükségesek, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnak a városi élelmiszerigény növekedésének;
  • meg kell erősíteni a földbirtokjogokat, ugyanis így biztosíthatók egyenlő feltételek a beszállítói szerződéseknél, de egyben javítják a hitelhez jutás esélyét is;
  • biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, a villamoshálózat, a tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem vagy csak hiányosan adott, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

Továbbá azt is tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössék össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomeráció kisvárosait is vonják be ebbe a hálózatba. A kisebb városi központok olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amire idáig nem irányult figyelem.

A Föld lakosságának eloszlása régiónként. Forrás.

Javasolt feladatok a cikk iskolai feldolgozásához 

  1. Miért válhat a fejlődő országok gazdaságának motorjává a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése?
  2. Miért szükséges a vidék fejlesztéséhez az infrastruktúra kiépítése?
  3. Hogyan kellene kialakítani a különböző típusú városok és falvak térbeli kapcsolatrendszerét? Mutasd be egy általad készített vázlatrajzon!
  4. Készíts logikai láncot a vidéki területek felzárkózásának lehetőségeire!
  5. Mik lehetnek a következményei, ha az ajánlott fejlesztések nem valósulnak meg?

 

Források:

http://www.fao.org/3/a-I7658e.pdf

http://www.fao.org/state-of-food-agriculture/en, MTI)

Megjelent az új földrajztanári kézikönyv!

Megjelent az EKE-OFI által kiadott új generációs 7. osztályos földrajztankönyv tanításához készült tanári kézikönyv. Bemutatja a földrajzi tananyagfejlesztés koncepcióját, az egymásra épülő 7-10. évfolyamos tankönyvek tananyagrendszerét, valamint tanítási órákra, leckékre bontva konkrét segítséget nyújt a szaktanári munkához.

Elérhető és letölthető a tankönyvkatalógus honlapjáról.

Hogyan határozzák meg a futóáramlások egy kisebb térség időjárását?

Az elmúlt hetek hurrikánjai hatalmas pusztítást hagytak maguk után a Mexikói-öböl térségében, így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába kerültek.

A szakemberek szerint az Amerikai Egyesült Államok partjától alig 200 km-rel kelete örvénylő Maria és tőle keletre Lee nevű kistestvére – ha csak közvetve is – hatással lesz térségünk időjárására. Előfordul, hogy egy hurrikán bekerülve a nyugati szelek övezetébe, akár Európa partjaihoz is eljut, és jóval szelídebb formában, de még így is heves vihart okoz. Még gyakoribb, hogy a hurrikán által a légkörbe juttatott rendkívül meleg és nedves levegő járul hozzá a mérsékelt övezeti ciklonok fejlődéséhez. A különböző hőmérsékletű légtömegek, valamint a ciklonális és anticiklonális területek közötti globális kiegyenlítő mozgások eredményeként futóáramlások alakulnak ki. A planetáris hullámok (más néven légköri Rossby-hullámok) a sarki hideg és a mérsékelt övezeti meleg levegő közötti légtömeghatáron, örvénylő futóáramlásként jönnek létre a troposzférában.

A planetáris hullámok helyi szinten nagymértékben meghatározzák egy-egy kisebb térség időjárását. Ez történt 2013. május 30. és június 3. között, amikor nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna bajorországi vízgyűjtőin, aminek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás kezdődött. A Duna Budapestnél 891 cm-rel tetőzött június 9-én. Ez a vízmagasság 31 cm-el volt magasabb az eddigi legnagyobb vízállásnál. Ebben a cikkben a kialakult rendkívüli árvíz időjárási hátterét mutatjuk be.

A Duna a budapesti Vigadó térnél a 2013. évi árvíz idején. Forrás.

Az árvíz időjárási háttere

2013. május végén Közép- és Nyugat-Európa fölött már több hete egy alacsony nyomású, hideg léghullám tartózkodott, ami két hét alatt alig mozdult. A léghullám egyike volt a Földet körülvevő áramlási rendszernek (2. ábra).

Az alacsony nyomású teknő folyamatosan Közép-Európa fölött tartózkodott. Forrás: OMSZ

A lassan mozgó léghullámokban hosszabb ideig maradnak fenn a csapadékos időjárást okozó ciklonok. A dunai árvizet közvetlenül kiváltó ciklon egy ilyen, heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló léghullám alacsony nyomású részén alakult ki. A ciklon középpontja május 31-én Csehország fölött helyezkedett el, a keleti oldalán meleg levegő áramlott Oroszország, a Baltikum és Skandinávia fölé, ahol szokatlanul meleg nyári időjárást okozott. A ciklon hátoldalán a hűvös légtömeg francia, német, valamint az alpi területeken okozott szokatlan hideget (3. ábra).

A Közép-Európa fölött tartózkodó ciklon keleti oldalán meleg levegő áramlott a Baltikum és Skandinávia fölé, míg a nyugati részén szokatlanul hideg levegő árasztotta el az Alpok és Nyugat-Európa térségét 2013. május 31. 14 órakor. Forrás: OMSZ

A nagy magasságokban (9 000–10 000 m) kanyargó futóáramlások szerkezetét is meghatározta a hosszú ideje mozgó ciklon, az egyik ág éppen a Kárpát-medence fölött egy éles fordulatot téve körbefogta a térséget. Az összeáramló levegő meglehetősen sok nedvességet halmozott fel elsősorban a Földközi-tenger medencéjében. Újabb és újabb légörvények alakultak ki, amik nem tudtak elmozdulni így a szokásos hidegfronti és melegfronti szerkezet helyett spirál alakban csavarodó karokba koncentrálódott a nedvesség.

A június 1-jén kezdődő rendkívül intenzív csapadékhullást az váltotta ki, hogy az Atlanti-óceán felől megerősödő anticiklon deformálta a ciklon nyugati oldalát, és a nagy nedvességtartalmú spirális karok a ciklon északnyugati oldalán összetorlódtak, déli irányba fordultak ahol az Alpok hegyvonulatai valósággal kirázták belőlük a nedvességet (4. ábra). A csapadékos időszaknak a ciklon lassú északkeletre mozdulása vetett véget.

A relatív nedvesség eloszlása 2013. május 31. 2.00 órakor (0 UTC). (A nyilak a nedves szállítószalagok helyzetét mutatják (700 hPa magasság, relatív nedvesség és szél viszonyai). Forrás: OMSZ

Tanításhoz ajánljuk

Milyen légköri folyamatok álltak hazánk egyik emlékezetes időjárási eseményeinek hátterében? Értelmezd a folyamatot a leírás és a térképek elemzése alapján!

  1. Mi volt a szerepük a futóáramlásoknak a rendkívüli időjárás kialakulásában?
  2. Miért segítette az anticiklon a tartós esőzés kialakulását?
  3. Járj utána, hogyan védekeztek az árvíz ellen!
  4. Hol okozott károkat az árvíz, és hol tudták megakadályozni a pusztítását?

 

Szerző:

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő, EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

Irány Tapolca!

ÜTŐNÉ VISI JUDIT 

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2017. évi 1. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

A nyári táborok, év végi osztálykirándulások kedvelt úticélja a Balaton. A vízparti programok mellett arra azonban ritkán jut idő, hogy a Balaton környékének településeit is felkeressük. Pedig érdemes! Egy-egy hűvösebb nyári napon vagy akár egy évközi kirándulás alkalmával érdekes úti cél lehet a Balaton-felvidék hangulatos kisvárosa, Tapolca.

1. kép.Tapolca a levegőből

A 15 000 lakosú város a nevét viselő Tapolcai-medence központjában fekszik, és a természeti látványosságai mellett kultúrtörténeti, építészeti látnivalókban is bővelkedik. Legismertebb közülük a tavasbarlang. Az 1903-ban felfedezett és 1912-ben megnyitott barlang csak egy töredék része a város alatt húzódó mintegy 10 km-es barlangrendszernek. A kristálytiszta vízű, karsztforrások táplálta tavasbarlang csónakkal történő bejárása önmagában is páratlan élmény.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Ilyen kanyon is van Európában

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő, EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2017. évi 1. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Hármas céllal indultunk Görögország legnagyobb nemzeti parkjába és egyben a magyar turisták által legkevésbé ismert részébe, az Északnyugat-Görögországban található Pindoszi Nemzeti Parkba. Feljutni a Pindosz-hegység Szmólikasz Orosz csúcsára – amely egyben Görögország második legmagasabb pontja, – megcsodálni az Aoosz-folyó szurdokvölgyét és végiggyalogolni a Vikosz-kanyonon.

A Pindosz-hegység Görögország északnyugati részén húzódik észak-déli irányban, közel az albán határhoz. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó harmadidőszaki gyűrthegység, a Dinaridáktól délre húzódó Hellenidák tagja. Végső soron a földtörténeti középidőben az Eurázsiai- és az Afrikai-kőzetlemez közé ékelődött a Tethys-tenger medencéjek emléke. Miután Afrika lemeze fokozatosan közeledett Eurázsiáéhoz, a két kőzetlemez összeütközésével a Tethys medencéje összezáródott. A két nagy lemez és több mikrolemez találkozásának sebhelye az újidő harmadidőszakában feltornyosult hegységrendszer, így tagjaként a Pindosz-hegység is. Az apró hegyközi medencékkel tagolt északi Pindosz hullámos, 1500-2000 méter magas felszínéből (ezt itt Zagóriának nevezik), néhány magasabb hegytömeg emelkedik ki, mint amilyen a Szmólikasz Orosz (2637 m) és a Timfi (Gamila, 2497 m) sziklaerődje (1. ábra).

1. ábra. A Timfi (Szabó Ödön felvétele)

Az örökzöld, mediterrán tölgyesekkel borított medencékben és a hegyoldalakon elszórtan apró falvak találhatók. E vidék valóságos néprajzi és etnikai múzeum. Két érdekes néptöredék él itt, az albán és az aromun (vagy vlach, ami gótul „idegent” jelent). Különösen a román nyelvű aromunok érdekesek, mert bár vitán felül a románok legközelebbi rokonai, de rejtély, hogy hogyan kerültek erre a vidékre.

A ritka buszjáratok és a vasúti hálózat hiánya miatt a tervezettnél egy nappal később érkeztünk a Szmólikasz lábánál fekvő kis hegyi faluba, Paraszkevibe (Ag. Paraskevi). A Vurkopotamosz-folyó völgyén – vize a Szarantoporosszal egyesülve Albánián keresztül éri el az Adriai-tengert , fölfelé jó 10 km-es gyaloglás után értük el az albánok lakta települést. A néhány fős falu elöregedő lakói nagyon barátságosak voltak. Szóba elegyedtünk a falu főterén éppen sziesztázó idős férfiakkal, meglepetésünkre közülük ketten is jól beszéltek magyarul. Érthető, hiszen a görög polgárháború elől menekülve az 1950-es évek végéig Magyarországon éltek.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Földrajztanítás a tanulók kedvelt olvasmányain keresztül

CSUVÁR BERNADETT

tanár, Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

bcsuvar@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2017. évi 1. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Bevezető

A tanulók az iskolába lépéstől kezdve találkoznak az olvasás tevékenységével. A betűk elsajátítása után hamarosan megjelennek az életükben a nem épp közkedveltségnek örvendő kötelező olvasmányok. Majd az évek múlásával egyre kevésbé érzik azt, hogy az irodalom élvezete lenne a legkedvesebb elfoglaltságuk. Ennek ellentmondani látszik az a tapasztalatom, hogy a diákok rendszeresen vaskos, a tanítási órák anyagához nem kötődő tartalmú könyvekkel érkeznek az iskolába. Ezekben a szinte kivétel nélkül fantasztikus irodalmi művekben sok földrajzi tartalmat találunk, amelyek azonban nem kerülnek be a földrajzórák anyagába, a tanítási-tanulási folyamat nem épül a tanulók olvasmányélményeire.

A mai világban a különféle tudományterületek képviselőinek kell ún. „team munkákban” közösen dolgozniuk, hatékonyan kooperálniuk, információk tömegéből kiszűrni a lényeget, feldolgozni, értelmezni és felhasználni az információkat. Ezért különösen fontos lehet a tanulók azon készségeinek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik számukra az „átjárást” az egyes tudományterületek tartalmai között, illetve a közöttük lévő összefüggések felfedezését. Míg a sikeres oktatás fellegvárában, Finnországban 2017-ben már a tantárgyak megszűntetéséről és kötelező multidiszciplináris oktatásról szólnak a hírek, Magyarországon a hagyományos tantárgyak keretében kellene a tanórákon kívüli tapasztalatokat hozzáférhetővé tenni a tanulók számára, ezzel is felkészítve őket a jelen és a jövő kihívásaira. Éppen ezért földrajz-magyar szakos tanárként célom a földrajztanítás megszokott módszertani eszköztárának bővítése azáltal, hogy a tanulói olvasmányélményeket beépítem a földrajztanításban. Ehhez összeállítottam egy feladatgyűjteményt a 7–10. évfolyamok számára, amiben földrajz óravázlatokba ágyazott feladatok találhatók egy-egy irodalmi mű tartalmára építve. Tartalmukat ajánlom az olvasó figyelmébe az alábbi tanulmányban.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…